Tartalomjegyzék
Mi az a wabi-sabi?
A wabi-sabi egy japán esztétikai és filozófiai szemlélet, amely a tökéletlenségben, az átmenetiségben és a természetes elmúlásban látja meg a szépséget. Úgy is megfogalmazhatom, hogy a wabi-sabi három alapigazságon nyugszik: semmi sem tökéletes, semmi sem befejezett és semmi sem tart örökké.
A két szó eredetileg önálló jelentéssel bírt. A „wabi” a puritán egyszerűséget, a csendes visszafogottságot fejezte ki. A „sabi” pedig az idő múlásával járó kopást, patinát, az öregedés szépségét. A kettő együtt egy olyan szemléletet takar, amely nem a hibátlanságot, hanem a természetességet és a mulandóságot ünnepli.
A gyökerei a 15-16. századi japán teaszertartásokhoz nyúlnak vissza. Akkoriban a fényűző, tökéletes kínai porcelán volt a divat. Ezzel szemben jelent meg egy új szemlélet, amely az egyszerű, kézzel készített, szabálytalan teáscsészéket értékelte. A repedést, az egyenetlenséget nem hibának, hanem karakternek tekintették.

A wabi-sabi mint ellenpólus
Nálunk a wabi-sabi az utóbbi években vált igazán divatossá. Nem véletlenül. A túlságosan szögletes, geometrikus, hideg minimalizmus ellenpólusának szánták, ami egyfajta visszatérés a természeteshez, a kézzel készítetthez, a melegebb anyagokhoz.
Ide kapcsolódik a mészfesték is. A kézzel felhordott, egyenetlen, picit tökéletlen falfelületével tökéletes példája a wabi-sabi szemléletnek.
Tudtad? A wabi-sabi egyik művészeti ága a Kintsugi, ami a törött kerámiák aranyporral való megjavításának művészete. Erről egy külön cikkben írok bővebben, mert lakberendezési vonatkozása is van.

Mi a jelentősége lakberendezési szempontból?
A wabi-sabi filozófiával sok szempontból azonosulni tudok. A természetes, méreganyagmentes anyagok használatával teljes mértékben egyetértek. Az egyedi, kézzel készült tárgyak szeretetével szintén.
De a wabi-sabi számomra néha túlságosan idegen, a másik véglet. Amikor már minden annyira tökéletlen és szabálytalan, hogy diszkomfortossá, erőltetetten igénytelenné válik.
Szerintem egy lakberendezési stílus nem attól jó, hogy a szemünknek tetszik. Bele is kell tudnunk helyezkedni.
Dolgoztam egyszer egy hölgynek, aki sok millió forintból rendezett be magának egy wabi-sabi/japandi fúziós lakást, ami gyönyörű lett. Néhány héttel a beköltözés után felhívott: tervezzem át az egészet, mert nem érzi otthon magát ebben az ingerszegény, bézs környezetben.
Ezért tanítom mindig azt, hogy a stílusválasztás nem szolgai másolást jelent, és nem is trendkövetés kérdése. Azt kell megtalálni, amiben valóban otthon érzed magad, ami nemcsak a képeken szép.



